2014. július 8., kedd

10.rész.- Szeretlek

Sziasztok!meghoztam a varázslatos 10.részt.Remélem tetszeni fog.Kiraktam oldalra egy szavazást ne felejtsétek el azt sem!


A tegnap délutánom, annyira rossz volt, hogy inkább, ha lehetne kitörölném. Most komolyan... csak velem történnek ilyenek? Végre Cortez lépni akart, erre pont, most kell megtudnom hogy ő és Jade jártak. Már azon is gondolkodtam, hogy beszélnem kéne Jade-el, de inkább csak sírtam és mára hagytam a dolgot.
Kimásztam az ágyból és egyenesen a fürdőszoba felé mentem. Mivel tavasz van egy laza összeállítást választottam.Miután felöltöztem, egy kicsi sminket is raktam fel. Szempillaspirál,tusvonal és korrektor, ennyiből állt, mint minden nap. A hajamat összefogtam egy hajgumival. A tükörbe nézve nem magamat láttam, én nem ilyen vagyok...ez túl egyszerű. Szomorúan leballagtam a konyhába, ahol egy tányér palacsinta várt és egy pohár epres- banános turmix. Látom a tesóm, nem unatkozott reggel. Még egy aprócska levelet is írt.
"Jó reggelt, hercegnő.Remélem jót aludtál.
Ma is dolgoznom kell, de ígérem, holnap
csinálunk közösen valamit.
Azt csinálsz amit akarsz, de kérlek, ne csinálj hülyeséget.
Bye: Máté"
Ez aranyos tőle. Reggeli után egy jó hosszú sétára indultam, Jade-hez, aki a város másik oldalán lakik, de annyi szerencsém volt, hogy járnak erre Helyi-járatos buszok. 9:37 van, ami azt jelent, hogy 15 perc múlva jön a busz. Fogtam pár százast és elindultam a buszmegállóba. Az utcán monoton léptekkel sétáltak az emberek, akik semmit nem tudnak a tegnapi beégésemről. Itt végre biztonságban vagyok.Mivel kicsit késve indultam otthonról, nem kellet sokat várnom a buszra.
-Jó napot! Egy diákjegyet kérek a North útig.- mosolyogtam a buszsofőrre 
-235 lesz!- nézett vissza komoran
Odaadtam, majd sétáltam hátra az utolsó ülésekig.A busz tömve volt, ezért helyet kellett kérnem. Szerintem a világ összes öregasszonya a sok szatyorral, ezen a buszon volt. Na, meg persze annyira szerencsés vagyok, hogy a suli leggonoszabb csaja, Saidey is ezen a buszon utazik...Elslisszoltam mellette és hirtelen megláttam egy helyes fiút.Inkább ő mint Saidey.
-Szia!Szabad ez a hely?- kérdeztem
-Persze...- felnézett és akkor megismertem, hogy ki az
Drew volt az, úristen és én nem láttam először.Mosolyogva leültem mellé és megkérdeztem, hogy hova megy.Azt mondta, hogy van egy lány akivel randizik.Gratuláltam neki és egész jól elvoltunk az úton.
-Emlékszel arra az énekórára amikor felvettük, ahogy énekelsz?- vigyorgott a telefonjába
-Persze!
-785,547 megtekintés, 462 komment és 894 like.- vigyorgott
Megnéztem, egy pár komit elolvastam és annyira jól esett, hiszen nem mondják minden nap ezt.
Megköszöntem, hogy megmutatta, majd 2 arcra puszival elbúcsúztam és leszálltam a buszról. Kicsi séta után, végre megláttam Jade házát és a kapucsengőn becsöngettem.Bemondtam a nevem és akkor bementem. Egy régi stílusú házban laktak, de nem úgy értem, hogy semmi modern nincs, hanem, hogy a színek sötétebbek, a bútorok, nem a legújabbak.Nagyon tetszett.
Köszöntem Jade szüleinek és besiettem a szobájába. Jade szeme könnyes volt és épp azokat a képeket szakította ketté amin Matty-vel vannak.Tudtam mit jelent ez. Szakítottak. Leültem mellé az ágyra és szorosan magamhoz öleltem.
-Mi történt?- kérdeztem.
-Matty megcsalt a pom pom lányok vezetőjével, Melanie-val.- szipogott
-Annyira sajnálom...- néztem rá
-Én nem. Teljesen összeillenek, mindkettő sík hülye.- nevette el magát
Hát igen, Melanie nem egy észlény. Döglenek érte a srácok, mert csinos vékony, hosszú szőke a haja és kedves mindenkivel. Amikor valami rosszat csinál egyből imádkozik és azt hiszi evvel minden rendbe jön. Saidey legjobb barátnője, csak ő nem olyan gonosz.
-Beszéltél Cortezzel?- kérdeztem
-Nem, de úgy tudom, hogy be lehet menni hozzá látogatni mert jól van.- törölgette a szemeit.- Aria, annyira sajnálom.Meg tudsz bocsájtani?- vetette be a cuki nézést
-Itt lennék, ha utálnálak?- vigyorogtam
Egy ideig még beszélgettünk Jade-el, de utána elköszöntem és elindultam a kórházba. Nem tudtam mit fogok mondani neki, csak siettem mert már sötétedett. Gyalog mindössze negyed órára van innen. Amikor odaértem kértem egy kis útbaigazítást és mentem a kórterembe. az átlátszó üvegen láttam, hogy egyedül van.
Tegnap estéhez képest ma ismét nagyon jól nézett ki.
 Bekopogtam és apró mosollyal az arcomon beléptem. Leültem az ágya mellett levő székre és vártam, hogy szóba elegyedjünk.
-Miért jöttél?- kérdezte
-Látni akartam, hogy jól vagy- e.
-Azt hittem Drew-el jobban kijössz.Tudod... puszi, ölelés, közös buszozás.
-Mi?- kérdeztem csodálkozva
- Saidey megmutatta a képet.
-Cortez én...
-Nem kell magyarázkodnod, nem jártunk.- szakított félbe
Cortez felállt és a kezét, zsebre tette.
- Szeretlek!- kimondtam, e ő nem válaszolt
Azt hittem, ott omlok össze, de nem... nem láthat sírni. Gyorsan elindultam mellette, de ő elkapta a karomat és gyorsan magához húzott.Megcsókolt.
-Én is téged.